Sebességmérés lényege

A sebességmérésről általában

A sebességmérő műszerek mindig is a technika csúcsát képviselték, mióta megjelentek. Hajdanában a rendőrök az adott távolság megtételéhez szükséges időből számolták az átlagsebességet, később meghonosodott a hadseregben és légiirányító központokban használt Doppler radar. Még később a lézeres távolságmérés ennél is pontosabb sebességmérést tett lehetővé, továbbá megjelentek a hurokdetektorokkal működő útszéli dobozokban elhelyezett intelligens rendszámfelismerő és rögtön számlázó rendszerek, és elméletből valósággá vált a helikopteres illetve műholdas megfigyelés.

Előfordul néha-néha, hogy úgy állítanak meg bennünket „gyorshajtás közben”, hogy mi nem tudjuk, túlléptük-e a megengedett sebességet. Ez nem ritka eset, hiszen nem bámuljuk egész úton a sebességmérőt, és egy modern autó pillanatok alatt észrevétlenül tud gyorsulni 5-10 km/h-t: Ekkor pedig általában túllépjük a megengedett sebességet. Elképzelhető tehát, hogy tényleg gyorsan mentünk.

Máskor előfordul, hogy egy autó hátulról annyira megközelít minket, hogy ösztönösen gyorsítunk, mivel veszélyesnek érezzük a követési távolság be nem tartását, ez a tolás. Néha az a „kellemes” meglepetés ér bennünket, hogy egy perc múlva bekapcsol egy kék villogó, és leállítanak minket a rend éber őrei, akik éppen belehajszoltak minket a gyorshajtásba jó pár KRESZ szabály áthágásával. Ilyenkor jól jöhet, ha felismerjük a mérőautót, így nem kell hosszas vitákba bocsátkoznunk magáról a mérés tényéről, illetve nem kell belemennünk a tolásos játékaikba.

Ha tudjuk, hogy gyorsan mentünk, nem kell feltétlenül a helyszíni bírság (csekk) helyett a bírósági tárgyalást választanunk, ami után jóval súlyosabb pénzbüntetést kell fizetnünk. (A helyszíni bírság megfizetésére csak akkor van lehetőségünk, ha nem jelentős a sebességtúllépés, ellenkező esetben mindenképpen fel kell jelentenie az autóst a hatóságnak.) Egyéb esetben viszont lehet jogos a gyanúnk, hogy nem is volt a helyszínen hitelesített sebességmérő berendezés, a szemmel való sebességmérést pedig a törvény nem teszi lehetővé még a rendőrség számára sem.

Néhányan esküsznek rá, a rendőrség pedig az ördög művének tekinti az ún. radar, illetve kombinált radar/lézer detektorokat. Valójában nincs olyan készülék forgalomban, ami itthon 100%-osan megvédene bárkit is attól, hogy elkapják gyorshajtás közben, ez tény. Detektor és detektor között persze óriási a különbség; a tengerentúlról hozott olcsó készülékektől az Európára gyártott és annál drágább detektorokon át a hadsereg csúcstechnikáját használó méregdrágáig széles a skála.

Magyarországon 2003-as 175/2003. (X. 28.) Kormányrendelet értelmében a traffipax-előjelzők és lézer-blokkolók is legálisan birtokolhatók és használhatók voltak 2012-ig.

-2012 szeptember: “Tilos a közúti közlekedés hatósági ellenőrzését megakadályozni, megzavarni és az ellenőrzés eredményét befolyásolni” – áll a rendeletben, ami 2012 szeptemberében lépett életbe.

A kacifántos megfogalmazás nem véletlen, hiszen egy megfelelő ügyvéddel minden egyes szavába beleköthet az, aki bekapcsolt lézerblokkolóval közlekedik, majd riasztáskor azt kikapcsolva közelít a traffipax felé – kvázi “megengedve”, hogy felvétel készüljön róla.

Ember legyen a talpán, aki utólag bármilyen eszközzel bizonyítja, hogy ki és milyen módon zavarta abban a két másodpercben a rendőrök munkáját, amikor a motor még 1-2 kilométerre volt a mérőautótól… Az indoklásban ráadásul szerepel, hogy az előrejelző készülékek nem szerepelnek a tiltólistán, vagyis azok, akik kétfunkciós (előrejelző és/vagy blokkoló) készülékkel rendelkeznek, továbbra is bátran használhatják az eszközt.

A közigazgatási bírság mértéke sebességtúllépés esetén

50 km/óra sebességig 50 km/óra felett 100 km/óra sebességig 100 km/óra sebesség felett
Sebességtúllépés mértéke Bírság összege forintban Sebességtúllépés mértéke Bírság összege forintban Sebességtúllépés mértéke Bírság összege forintban
15 km/óra felett 25 km/óráig 30 000 15 km/óra felett 30 km/óráig 30 000 20 km/óra felett 35 km/óráig 30 000
25 km/óra felett 35 km/óráig 45 000 30 km/óra felett 45 km/óráig 45 000 35 km/óra felett 50 km/óráig 45 000
35 km/óra felett 45 km/óráig 60 000 45 km/óra felett 60 km/óráig 60 000 50 km/óra felett 65 km/óráig 60 000
45 km/óra felett 55 km/óráig 90 000 60 km/óra felett 75 km/óráig 90 000 65 km/óra felett 80 km/óráig 90 000
55 km/óra felett 65 km/óráig 130 000 75 km/óra felett 90 km/óráig 130 000 80 km/óra felett 95 km/óráig 130 000
65 km/óra felett 75 km/óráig 200 000 90 km/óra felett 105 km/óráig 200 000 95 km/óra felett 110 km/óráig 200 000
75 km/óra felett 300 000 105 km/óra felett 300 000 110 km/óra felett 300 000

.Akik jelenleg is használnak egyszerűbb kivitelű blokkolót, és mindenben meg akarnak felelni a törvénynek, elég, ha leragasztják a fejek egyik oldalát, ahol a jeleket kibocsátja az eszköz, és csak az érzékelőt hagyják szabadon – ilyen módon továbbra is legálisan közlekedhetnek, bekapcsolt blokkolóval.

Ezeken kívül a rendőrség rendelkezik olyan sebesség ellenőrző eszközökkel, melyek sem radart sem lézert nem használnak. Ilyenek a kamerával kombinált, útba épített érzékelők (ez csak az M3-as budapesti bevezető szakaszán, a Szerencs utcánál van, de jellemzően nem működik), vagy videokamerával és hiteles sebességmérővel felszerelt ún. “követő autók” – utóbbiak sajnos működnek). Ezeket (mivel nem sugároznak) semmilyen detektorral nem lehet érzékelni, tehát az óvatosság sosem felesleges!

Az óvatosság mellett természetesen az előrelátás sem árt, ezért javasoljuk, hogy vegye fontolóra egy megbízható radardetektor beszerzését! A radar, lényege folytán folyamatosan (impulzusszerűen), valamint szórtan (több irányban) bocsátja ki a jeleket. A direkt, valamint a különböző tárgyakról visszavert jeleket a jó radardetektor könnyebben észleli, és időben jelez, hogy lelassulhassunk.

Az általunk forgalmazott készülékek speciálisan az európai piacra készültek, mert az USA piacra gyártott modellekben (ilyen a detektorok túlnyomó többsége) ugyanis nincs benne a “Ku” frekvenciatartomány érzékelése.

A radardetektorok birtoklása illetve használata a 175/2003 (X.31) Kormány rendelet értelmében 2003. december 1-tol már nem tiltott Magyarországon!


 

VÉDA rendszer

Mivel forgalmas és központi helyen vannak ezek a kapuk felállítva így próbáltunk egy reális számot felállítani. Tegyük fel, hogy egy kapu átlagosan 3-4 percenként rögzít egy szabálysértést (ez egy forgalmas úton feltehetően sokkal több is lehet), és egy átlagos büntetés legyen 30.000,-Ft. Ez egy óra alatt 15-20 szabálysértés, de maradjunk egyenlőre a 15-nél, és akkor a matek:

1 kapu egy óra alatt 15 szabálysértést rögzít: 15 x 30.000 = 450.000,- Ft
134 ponton van felállítva ilyen sebességmérő, így 134 x 450.000 = 60.300.000,-Ft
Ha csak egy nap 12 órás forgalmas idővel számolunk, akkor 12 x 60.300.000 = 723.600.000,-Ft

 

Naponta 723 600 000,-Ft büntetést szabnak ki az új VÉDA kapuk!